Vissza a főoldalra






ketosz logo


Felhasználónév:
Jelszó:



Történelmi áttekintés

Köröstarcsa története

 
Köröstarcsa története


Köröstarcsa régi magyar falu, Békés megye középső részén, a Kettős-Körös bal partján fekszik. A község nevének előtagja a Körös közelségére utal, a tarcsa név pedig puszta személynévből (Tarcsa, Vagy Tarcha) keletkezett magyar névadással.
Neve először 1221-ben merült fel Calanda fia, Pál poroszló lakóhelyeként, egy, a Váradi Regesztrumban rögzített peres ügy kapcsán, Terechaként. 1383-ban a megye legrégibb és legtekintélyesebb családja, az Ábrahámfi család tagjai osztoznak rajta, s 12 jobbágytelket számlál.

A XV. században már jelentős település lehetett, hiszen 1423-ban Békés vármegye itt tartotta egyik megyegyűlését.
1472-ben mátyás királytól szerzi adományul Tarcsa egy részét Veér András, 1491-ben már a falu egészét magáénak tudhatja, s udvarházat is épít itt. Veér András 1521-22-ben már Tarchai előnevet használ. 1552-ben 5, 1562-ben 27, 1564-ben 22 porta fizet adót.
A Veérek a török elől Erdélybe költöztek, de mét a következő két évszázadban is tartották jogukat Tarcsához, és viselték a köröstarcsai előnevet. A török kiűzésekor, 1695-ben újra lakatlan, s véglegesen 1718-19-ben szállják meg újra, valószínűleg régi lakói, akik mind református magyarok. 1720-ban 44 család lakja. Kiterjedt határa sokat változott. Egy Tarcsa és Ladány közötti határper mondát dolgozott fel Arany János, „A hamis tanú" című művében.
1851-ben már 3446-an lakják, s mint virágzó települést mutatja be Fényes Elek leírása:
„Van itt ... szép ref. templom és oskola, csinos paraszt épületek, de az utczán sáros időben alig lehet járni.

 

 

 

Határa lapályos fekete fölt, nyugotra dombosabb, ahonnan a szállások és szántóföldek itt vannak, egyébiránt ezek felette gazdagon teremnek mindenféle gabonát. A lapályos részt a Körös és Büngösd vizei gyakran elöntik. Az uraság sok szép selyembirkát, és szép szarvasmarhát tenyészt, valamint a lakosok is jó fajta birkákat, szarvasmarhákat, lovakat tartanak, és sertéseket nagy bőséggel. Szőlője bőven termő, de bora ennek sem állandó, a gyümölcsnemesítéssel nem gondolnak. A Körösben csak novemberben kezdvén a halászatot, ennél fogva igen sok halat fognak, kivált potykát, harcsát, süllőt és kevés tokot."
A község lakói századokon át foglalkoztak a halászattal. Tarcsa a XIX. század végéig híres halászati központ. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők" is erre az ősi mesterségre utal.
A folyó nemcsak megélhetést adott, de nagy veszedelmeket is zúdított a községre. 1881-ben a házak kétharmada pusztult el a nagy árvízben.
1891-ben 5385 lakosa van a községnek. Drasztikus népességcsökkenés az 1950-es évek végével indult meg, s a folyamat 1980-ig tartott. Azóta stabilizálódott a lélekszám 3000 fő körül.



A növénytermesztés és az állattenyésztés még mindig a fő foglalkozások közé tartozik.
Az elmúlt évtizedek fejlődését bizonyítja, hogy a földgázvezeték a település egészét behálózza, a lakások 98 %-a jut egészséges ivóvízhez a vízvezeték hálózaton keresztül, az 1997-es telefonhálózat-bővítés során minden igénylő vonalhoz jutott. A jelenleg 18 csatornán sugárzó kábeltelevízió-hálózathoz 600 lakás csatlakozott.
Az állandó fejlődés mellett a település megőrizte sajátos arculatát, érdekes látnivalót kínál az idelátogatóknak.
A község legrégebbi épülete a műemlék jellegű, provinciális barokk stílusú református templom. Építését 1796-ban fejezték be, Fischer Ágoston építőmester tervei alapján.

Református templom

 Az általános iskola kétszintes épülete 1927-28-ban épült, neoklasszicista stílusban.

 

Nagyiskola

Általános Iskola - Kossuth u. 6.


A Községháza eklektikus jellegű épülete magánvilla volt, 1929-ben építtette a Petneházi család.

 

Polgármesteri Hivatal 


A mögötte fekvő százéves kert - ma liget - a helyi fiatalság kedvelt nyári szórakozóhelye. Bejáratánál az 1997-ben felállított székelykapu Kovács András köröstarcsai származású fafaragóművész és fiai alkotása.

 

 

Székelykapu a ligetnél

 


Az alföldi udvarházak, parasztházak hangulatát idézi a Kossuth utca néhány régi épülete. A templomkert két emlékművét az I. és II. világháború köröstarcsai áldozatainak tiszteletére emelték; Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai.

 

I. Világháborús Emlékmű

II. Világháborús Emlékmű

 


Köröstarcsánál több mint száz éve híd íveli át a folyót.

 

A mostani modern vonalú közúti hidat 1978-ban adták át a forgalomnak.

 

A Kettős-Körös híd Köröstarcsa felől
A híd alulról

A helységet az utóbbi években egy rendezvénysorozat tette még ismertebbé. A fiatalok kezdeményezésére került megrendezésre első alkalommal 1992-ben a Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál. Azóta a Dél-Alföld egyik kiemelkedő nyári programja lett közismert nevén a MAMF, mely évről-évre az érdeklődők és résztvevők egyre nagyobb táborát vonzza Köröstarcsára. 2002. évtől e rendezvény kiegészült a Hal Napokkal.

 

Halfőző 

Lovasfelvonulás


A Körösök völgyében a turizmus, a halászatot felváltó horgászat, a vadászat és a nyugodt pihenés feltételei adottak. A Körösök, a területet sűrűn átszelő holtágak, a mesterségesen kialakított horgásztó halállománya, a csónak- és hajókikötő vonzza a turistákat.

 

Ligeti horgásztó

 

Kikötő a Körös folyó mellett Kishajó és csónakkikötő 2009. aug. Kishajó és csónakkikötő 2009. aug.


A Körös-völgy csaknem egésze védett, akárcsak a határos kunsági puszták túzoktelepei, a vízi- és énekesmadarak fészkelőhelyei. A vidék gazdag apróvad- és őzállományban. A Körösök mellett a térség állandóvizű főcsatornái, holtágai országos és nemzetközi vízitúráknak adnak otthont.