Vissza a főoldalra






ketosz logo


Felhasználónév:
Jelszó:



Az ügyintézésekhez kapcsolódó leírások és kitöltendő adatlapok a

Gyámügyek

Ügyintéző: Gyaraki Ibolya

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

Gyámügyek

 

Az 1997. évi XXXI. tv értelmező rendelkezése értelmezése alapján  a gyámhatóság:

a települési önkormányzat jegyzője.

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján  a települési önkormányzat jegyzője

3. § (1) A települési önkormányzat jegyzője

a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,

b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja munkadíját,

c) a városi gyámhivatal megkeresésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában,

d) felveszi a szülő nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,

e) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről,

f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylő esetben a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el,

g) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,

h) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát,

i) közreműködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint,

j) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában,

k) dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról és az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztéséről, valamint az ezen ellátások felhasználására kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról,

l) megállapítja az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot,

m) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.

(2) A mellékletben kijelölt települési önkormányzat jegyzője dönt a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása működésének engedélyezéséről. A jegyző ellenőrzi a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátásának működését és ennek keretében szükség esetén a Gyvt. 100/A. §-a szerinti gyermekvédelmi igazgatási bírságot szab ki vagy a Gyvt. 100/B. §-ában foglalt intézkedést tesz.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

 a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 

  • ü 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
  • ü a 20/A. §-ban meghatározott pénzbeli támogatásnak,
  • ü a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át,

ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

a a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

  • ¨ ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
  • az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen jogszabályban meghatározott értéket.

A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza.

A jövedelemszámításnál irányadó időszak - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

Kérelem és nyilatkozat  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez

A kérelemhez szükséges nyomtatvány beszerezhető az Alapszolgáltatási Központban, és a Polgármesteri Hivatalban is.

kérelemhez szükséges mellékletek

A jövedelmet az alábbiak szerint lehet igazolni attól függően, hogy az honnan származik:

  • munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával;
  • társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az APEH által kiadott jövedelemigazolással;
  • ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet szerződéssel;
  • nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy bankszámla-értesítővel;
  • a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatásokat a kifizetőtől nyert igazolással, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel, a gyermektartásdíj összegét a szülők közti megállapodással, bírói ítélettel, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel;
  • a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot a vonatkozó határozattal;
  • bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel;
  • egyéb jövedelmet (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem stb.) a kifizetőtől nyert igazolással
  • megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a megállapodással;
  • alkalmi munkából származó jövedelmet szerződés bemutatásával
  • A további mellékletek is szükségesek lehetnek:
  • az iskola igazolása a tanulói jogviszony fennállásáról
  • vállalkozásból származó jövedelem esetén az előző évről szóló APEH igazolást,
  • igazolást a családi pótlékról,
  • 18. életévet betöltött gyermekek esetén tanulói jogviszony igazolást,
  • válás és egyéb esetekben bírósági, gyámhatósági határozatokat (a gyermek elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozottak),
  • igazolást a tartásdíj összegéről,
  • egyetemi, főiskolai hallgató esetén az ösztöndíj összegéről az oktatási intézmény igazolását,
  • munkanélküli esetében: munkanélküli járadékban részesülők esetében a megállapító határozat másolatát, vagy a járadékban nem részesülők esetében a munkaügyi központ igazolását, vagy az alkalmi munkáról szóló nyilatkozatot,
  • (vagyonnyilatkozat a vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelése esetében)

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az ügyintézés határidejéről:

Az ügyintézés határideje 15 nap, de abban az esetben, ha gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, az eljárást 8 nap alatt kell lefolytatni.

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az ügyintézés határidejéről:

Az ügyintézés határideje 22 nap, de abban az esetben, ha gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, az eljárást 8 nap alatt kell lefolytatni.

A jogorvoslati lehetőségekről:

A jegyző határozata ellen a Békés Megyei  Közigazgatási Hivatal  Szociális és Gyámhivatalához címzett  illetékmentes fellebbezéssel lehet élni, amelyet az ügyben keletkezett elsőfokú iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül annak elbírálása céljából a Békés Megyei  Közigazgatási Hivatal  Szociális és Gyámhivatalához továbbítani.

A jegyző a fellebbezést - az ügy irataival együtt - 5 munkanapon belül köteles a II. fok ú hatósághoz továbbítani.

Az alkalmazott jogszabályokról:

  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997.(IX.10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
  • 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló
  • 8/1998. (IV.15.)  Köröstarcsa Község Képviselő-testületének önk. rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról:

A hatóság köteles gondoskodni a tudomására jutott személyes adatok, törvény által védett adatok és a hivatásbeli titkok megőrzéséről. Az eljárás alatt a hatóságnak ki kell zárnia annak a lehetőségét, hogy ezen adatok nyilvánosságra kerüljenek vagy illetéktelen személyek tudomására jussanak. A hatóság csak abban az esetben továbbíthat adatokat más szervhez, ha erre külön törvény feljogosítja vagy az érintett beleegyezett.

Az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről:

Az ügyfél jogai a hatóság előtt:

  • kezdeményezheti eljárás megindítását, illetve kérelmét visszavonhatja;
  • eljárhat törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján;
  • hiányosan benyújtott kérelem esetén az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ekkor az ügyfél az előírt határidő alatt pótolhatja a kérelem hiányait;
  • részt vehet a tanú és a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson; ezekről az ügyfelet értesíteni kell;
  • az eljárás során észrevételeket tehet;
  • az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tehet, illetve megtagadhatja a nyilatkozattételt;
  • betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet, kérhet;
  • a hatóság, szükség esetén, köteles tolmácsot, illetve jeltolmácsot alkalmazni;
  • jogorvoslattal élhet a hatóság meghatározott határozatai ellen.

Az ügyfél kötelezettségei a hatóság előtt:

  • hivatalból indult, vagy hivatalból folytatott eljárásban a hatóság idézésére köteles megjelenni;
  • a hatóság felhívására köteles meghatározott okiratok, más iratok bemutatására;
  • az eljárás során számára a hatóság által előírt cselekményeket teljesítenie kell, ha nem így tesz, akkor a törvényben meghatározott esetekben eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben.
  • az eljáró hatóság folyamatosan tájékoztatja az ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

  • A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az olyan élethelyzeteket hivatott kezelni, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
    Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.
     

A támogatás odaítélésekor csak a kiskorúak (azaz a 18 év alattiak) tekintendők gyereknek.

Nem vehetők figyelembe a házasságkötéssel nagykorúságot szerzett 16 és 18. életév közöttiek .
Nem állapítható meg a gyermek részére a rendkívüli támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.
A támogatás összege alkalmanként az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét  nem haladhatja meg.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben is részesülő gyermek részére egy naptári évben egy alkalommal kérhető.
Az eljárás menete:
Az eljárás a kérelem előterjesztésével indul. A gyámhatóság az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.
Az ügyfél írásban kérheti az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolásokat. Ha az igazolásokat az eljáró hatóság szerzi be, az ehhez szükséges illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségét az ügyfél az eljáró hatóságnál teljesíti.
Ezt követően a hatóság elbírálja a kérelmet, majd döntését határozatba foglalja.
Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításnak feltételei fennállnak, akkor átruházott hatáskörben a polgármester dönt a támogatás mértékéről, figyelembe véve az ügyfél által a kérelmében leírt indokolást.
Ha megállapításra kerül a támogatás, akkor gyermekenként egyszeri összeg kifizetésére kerül sor.

Hol és hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. A kérelem benyújtható postai úton is.

A kérelemhez szükséges nyomtatvány beszerezhető az Alapszolgáltatási Központban, és a Polgármesteri Hivatalban is.

A Kérelem rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításához

 Kérelemhez szükséges mellékletek

A jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző egy hónapra kell igazolni.

A jövedelmet alábbiak szerint lehet igazolni attól függően, hogy az honnan származik:

  • munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő jövedelmet és táppénzt a munkáltató jövedelemigazolásával;
  • társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az APEH által kiadott jövedelemigazolással;
  • ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmet szerződéssel;
  • nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy bankszámla-értesítővel;
  • a gyermek ellátáshoz és gondozásához kapcsolódó támogatásokat a kifizetőtől nyert igazolással, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel, a gyermektartásdíj összegét a szülők közti megállapodással, bírói ítélettel, postai utalvánnyal, bankszámla-értesítővel;
  • a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot a vonatkozó határozattal;
  • bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel;
  • egyéb jövedelmet (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem stb.) a kifizetőtől nyert igazolással
  • megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a megállapodással;
  • alkalmi munkából származó jövedelmet szerződés bemutatásával
  • A további mellékletek is szükségesek lehetnek:
  • az iskola igazolása a tanulói jogviszony fennállásáról
  • vállalkozásból származó jövedelem esetén az előző évről szóló APEH igazolást,
  • igazolást a családi pótlékról,
  • 16. életévet betöltött gyermekek esetén tanulói jogviszony igazolást,
  • válás és egyéb esetekben bírósági, gyámhatósági határozatokat (a gyermek elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozottak),
  • igazolást a tartásdíj összegéről,
  • egyetemi, főiskolai hallgató esetén az ösztöndíj összegéről az oktatási intézmény igazolását,
  • munkanélküli esetében: munkanélküli járadékban részesülők esetében a megállapító határozat másolatát, vagy a járadékban nem részesülők esetében a munkaügyi központ igazolását, vagy az alkalmi munkáról szóló nyilatkozatot,
  • (vagyonnyilatkozat a vagyoni helyzet vizsgálatának elrendelése esetében)

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

Az eljárás díj- és illetékmentes.

Az ügyintézés határidejéről:

Az ügyintézés határideje 15 nap, de abban az esetben, ha gyermek veszélyeztetett helyzetbe kerül, az eljárást 8 nap alatt kell lefolytatni.

A jogorvoslati lehetőségekről:

A polgármester határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani .

A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség!              

A képviselő-testületnek a támogatás folyósítására vonatkozó kérelem elbírálása során hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye . A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozva - a bíróságtól lehet kérni, mégpedig a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani .
Az eljárás lefolytatására a megyei bíróság illetékes.
A pert a kérelmező jogosult megindítani, és a keresetlevelet a polgármesteri hivatalhoz (személyesen vagy postai úton), vagy az illetékes bíróságnál kell benyújtani. Az önkormányzat a keresetlevelet - az ügy irataival együtt - nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani. A fél - ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be - köteles a felülvizsgálni kért határozat eredeti példányát vagy másolatát is csatolni, feltéve, hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó adatokat a keresetlevél tartalmazza .

Az alkalmazott jogszabályokról:

  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • Köröstarcsa Község Képviselő-testületének 8/1998. (IV.15.) sz.  önk. rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról:

A hatóság köteles gondoskodni a tudomására jutott személyes adatok, törvény által védett adatok és a hivatásbeli titkok megőrzéséről. Az eljárás alatt a hatóságnak ki kell zárnia annak a lehetőségét, hogy ezen adatok nyilvánosságra kerüljenek vagy illetéktelen személyek tudomására jussanak. A hatóság csak abban az esetben továbbíthat adatokat más szervhez, ha erre külön törvény feljogosítja vagy az érintett beleegyezett.

Az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről:

Az ügyfél jogai a hatóság előtt:

  • kezdeményezheti eljárás megindítását, illetve kérelmét visszavonhatja;
  • eljárhat törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja útján;
  • hiányosan benyújtott kérelem esetén az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ekkor az ügyfél az előírt határidő alatt pótolhatja a kérelem hiányait;
  • részt vehet a tanú és a szakértő meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson; ezekről az ügyfelet értesíteni kell;
  • az eljárás során észrevételeket tehet;
  • az eljárás során szóban vagy írásban nyilatkozatot tehet, illetve megtagadhatja a nyilatkozattételt;
  • betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolatot készíthet, kérhet;
  • a hatóság, szükség esetén, köteles tolmácsot, illetve jeltolmácsot alkalmazni;
  • jogorvoslattal élhet a hatóság meghatározott határozatai ellen.

Az ügyfél kötelezettségei a hatóság előtt:

  • hivatalból indult, vagy hivatalból folytatott eljárásban a hatóság idézésére köteles megjelenni;
  • a hatóság felhívására köteles meghatározott okiratok, más iratok bemutatására;
  • az eljárás során számára a hatóság által előírt cselekményeket teljesítenie kell, ha nem így tesz, akkor a törvényben meghatározott esetekben eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben.
  • az eljáró hatóság folyamatosan tájékoztatja az ügyfelet jogairól és kötelezettségeiről.

Kapcsolódó dokumentumok:
rendszeresgyermekvedelem_kerelem.pdf
rendkivuligyermekvedelem_kerelem.pdf
Gyámügyek - az eredeti formátumú szöveg

Házasságkötés

Ügyintéző: Gyaraki Ibolya

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

Házasságkötés

 

A házasságkötést megelőző eljárás,

a házasságkötés feltételeinek és törvényes akadályai,

a külföldön vagy külföldivel kötött házasság és a névviselés jogi szabályai

•·       Előzetes eljárás - házassági szándék bejelentése

•·       Annál az anyakönyvvezetőnél kell a házasulóknak bejelentkezni, ahol a házasságot meg kívánják kötni.                  

A házasulók a házasságkötés tervezett időpontja előtt legalább 30 nappal kötelesek szándékukat az anyakönyvvezetőnek bejelenteni.

A bejelentés főszabályként személyesen és szóban terjeszthető elő. Az előzetes bejelentést célszerű a házasulandóknak együtt megtenniük, tekintettel arra, hogy a mindkettőjüknek nyilatkozniuk kell a házassági akadályok hiányáról, a névviselésről és egyéb kérdésekről, továbbá igazolni kell a törvényben előírt feltételek fennállását is.

A külföldi állampolgárnak lehetősége van azonban az írásbeli bejelentésre is. A nyilatkozatot ilyenkor külföldi anyakönyvvezető vagy közjegyző előtt kell megtenni, és annak hiteles magyar nyelvű fordításával együtt a magyar anyakönyvvezetőnek megküldeni.

A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető ismerteti a házasság törvényes akadályait, a házasságkötés törvényes előfeltételeit és felhívja a házasulandók figyelmét arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított harminc nap elteltével tűzheti ki, továbbá felhívja a házasulók figyelmét a házassági akadályok elhallgatásának következményeire is.

A 30 napos várakozási idő alól indokolt esetben a jegyző felmentést adhat. Ez az eljárás kérelemre  indul, a kérelmet általános tételű illetékbélyeggel kell ellátni.

A házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat az adatokat és személyes nyilatkozatokat, amelyeket a házasulók a házasságkötést megelőző eljárásban tettek, az adatok igazolására bemutatott okiratok megnevezését és számát, az esetleges engedélyt, felmentést, igazolást, továbbá a házasságkötés tervezett időpontját.

A házasulandók nyilatkozatai

A házasulandó feleknek az alábbi kérdésekről kell nyilatkozniuk:

  • mindkettejüknek ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya (e nyilatkozattal egyidejűleg igazolni kell a házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását),
  • a házasulóknak közölniük kell, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni.

Ha a menyasszony a házasságkötés után kizárólag a leánykori nevét kívánja viselni, a születendő gyermekek családi nevéről a házasságkötést megelőzően is megállapodást lehet kötni. (Ebben az esetben ugyanis lehetőség van arra, hogy az általánostól eltérően a gyermekek ne az apa, hanem az anya családi nevét viseljék. Fontos szabály azonban, hogy valamennyi gyermek csak azonos családi névre anyakönyvezhető.) Ha a felek a névviselés kérdésében a házasságkötést megelőzően megállapodnak, a választott családi nevet a házassági anyakönyv is tartalmazza. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás végső határideje az első közös gyermek születése. Legkésőbb a gyermek anyakönyvezése során lehet a választott családi nevet bejelenteni.

Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelen levő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri - jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén -, őt kell a gyermek apjának tekinteni. A vőlegény a házasságkötésig tehet ilyen apai elismerő nyilatkozatot. A nyilatkozat visszavonására nincs lehetőség. Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a házasságot megkötik.

Csatolandó okiratok

A házasságkötés törvényes feltételeinek a fennállását az alábbi okiratokkal kell igazolni:

  • magyar állampolgárságot személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel, állampolgársági bizonyítvánnyal
  • külföldi állampolgárságot útlevéllel, ha a külföldi Magyarországon él, tartózkodási engedéllyel vagy személyazonosító igazolvánnyal,
  • személyi adatokat születési anyakönyvi kivonattal (külföldi anyakönyvi kivonat esetén hiteles magyar fordítás is szükséges),
  • lakóhely tanúsítása személyazonosító igazolvánnyal, lakcímkártyával, külföldiek tanúsítvánnyal, amelynek a hiteles magyar nyelvű fordítására is szükség van,
  • a családi állapotot, ha az illető hajadon, nőtlen, személyes nyilatkozat kell
  • a korábbi házasság megszűnését a házassági anyakönyvi kivonattal, ha erre a megszűnést nem vezették át, akkor pedig a házastárs halotti anyakönyvi kivonatával, a házasságot felbontó jogerős bírói ítélettel
  • A családi állapot igazolása minden esetben ellenőrzésre kerül.
  • a 30 napos várakozási idő, házassági akadály esetén az ezek alóli felmentésről szóló okiratot is csatolni kell,
  • a külföldi állampolgár magyarországi házasságkötése esetén a külföldinek igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a területileg illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés megadását az együttesen megjelenő házasulók a házasság megkötésére illetékes anyakönyvvezetőnél kérhetik.

A házasság kitűzése

A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.

A házasságkötés feltételei

A jelenleg hatályos családjogi törvény értelmében a házasság akkor jön érvényesen létre, ha az együttesen jelen levő házasulók az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében és az anyakönyvvezető előtt, két tanú jelenlétében személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. Az anyakönyvvezető a kijelentést követően a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

A házasságkötés feltételei:

  • házasulók együttes, személyes jelenléte,
  • egybehangzó, személyesen tett kijelentése,
  • az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében,
  • két tanú előtt.
Együttes, személyes jelenlét az anyakönyvvezető előtt

A magyar családjogi törvény - néhány külföldi állam gyakorlatától eltérően - kizárólag a különböző neműek, azaz a férfi és a nő közötti házasságot ismeri el. Nem tulajdonít jelentőséget azonban a házasulandók állampolgárságának. A Magyar Köztársaság területén nem csak a magyar állampolgárok köthetnek egymással házasságot, hanem magyar állampolgár külföldi állampolgárral, két külföldi állampolgár egymással is.

A házasság a feleknek az anyakönyvvezető előtt, két tanú jelenlétében történő személyes és egybehangzó nyilatkozatával jön létre. Ha a házasulandók nincsenek együttesen (ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben, ugyanazon anyakönyvvezető és tanúk előtt) jelen, a házasság nem jöhet érvényesen létre.

Házasulók egybehangzó, személyesen tett kijelentése

A házasulandóknak a házasság kötésre vonatkozó akaratnyilatkozatukat személyesen kell megtenniük, nincs lehetőség arra, hogy a felek helyett törvényes képviselő vagy meghatalmazott járjon el.

A házasságkötési eljárás szabályai szerint a házasságkötésnél az anyakönyvvezető először köszönti a házasulókat, vendégeiket, és előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi:

"Kijelenti-e XY, hogy az itt jelen levő Z-vel házasságot köt?"

Ha a hozzá intézett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszol, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi:

"Megállapítom, hogy XY (férjezett névvel is megjelölve) és ZY a Magyar Köztársaság családjogi törvénye értelmében házastársak."

Ha a házasulók a fenti kérdésre nem egybehangzó igennel válaszolnak, közöttük a házasság nem jön létre. Ezt az anyakönyvvezető a jelenlevők előtt kijelenti.

Hivatalos helyiség

Főszabályként a házasságkötés az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében, ünnepélyes keretek között, nyilvánosan történik. Rendkívüli körülmény esetében (pl. a vendégek nagy száma, valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető állapota) a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.

Két tanú jelenléte

A házasság megkötéséhez két tanú jelenlétére van szükség. Házassági tanú lehet minden nagykorú és cselekvőképes személy. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

A házasságkötésnek az első három feltétel elengedhetetlen feltétele. Ezek hiányában a házasság egyáltalán nem jön létre.

  • A házasságkötés törvényes akadályai

A házasságkötést megelőzően a házasulandóknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozattal egyidejűleg igazolni kell a házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását is.

A házasságkötés törvényes akadályai:

  • a fennálló házasság,
  • a közeli rokonság,
  • az egyenes ági sógorság,
  • a cselekvőképességet kizáró gondnokság,
  • gondnokság alá helyezés nélkül is fennálló cselekvőképtelen állapot,
  • a házasságkötési korhatár el nem érése,
  • alaki hibák.

Fennálló házasság esetén kötött újabb házasság érvénytelen. Ha azonban a korábbi házasság időközben megszűnik vagy érvénytelenné nyilvánítják, az utóbb kötött házasság érvényessé válik.

A közeli rokonsági, sógorsági kapcsolaton alapuló házassági akadályok meghatározásánál a családjogi törvényhez fűzött indokolás szerint a jogalkotó genetikai szempontokat, az egészséges utódok származásának biztosítását, illetve olyan alapvető erkölcsi normákat vett alapul, amelyek indokolják az ilyen kapcsolatban álló személyek között a házasságkötés törvényi tilalmát. Közeli rokonság miatt érvénytelen az egyenes ági rokonok és testvérek házassága, a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, illetve az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága.

Fontos szabály, hogy a testvérnek a testvére vér szerinti leszármazójával (nagynéninek az unokaöccsével, nagybácsinak az unokahúgával) kötött házasságához a törvényes akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság alatt a jegyző felmentést adhat. Ugyancsak elhárítható akadály az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti házassági akadály, az érvénytelenségi ok az örökbefogadás felbontásával ugyanis megszűnik. Semmilyen körülmények között sincs lehetőség azonban az egyenes ági rokonok, testvérek között érvényes házasságkötésre. (Az unokatestvérek közötti házasság azonban nem tilalmazott.)

Egyenes ági sógorság áll fenn a házastárs és a volt házastársának egyenes ági rokona között. Nem köthet tehát házasságot az érintett személy a volt apósával, anyósával, illetve a mostohagyermekével. Az egyenes ági sógorság akadálya alól a házasságkötés előtt vagy a házasság alatt a jegyző felmentést adhat.

Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott. (Pl. olyan mértékű ittas vagy bódult állapot, amely cselekvőképtelenséget eredményez.) Az anyakönyvvezető köteles a cselekvőképtelen állapotban álló személy házasságkötésénél való részvételt megtagadni. Ha mégis közreműködik a házasságkötés során, a megkötött házasság törvényes akadály miatt válik érvénytelenné. A házasság érvényes lesz, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja.

A házassági korhatár főszabályként a nagykorúság határa, azaz a 18. életév betöltése. A 18. életév betöltése előtt a gyámhatóság előzetes engedélye alapján van lehetőség házasságkötésre. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. A 16. életév betöltése előtt, tekintettel arra, hogy ehhez a gyámhatóság nem adhat engedélyt, nincs lehetőség házasságkötésre.

(A gyámhatósági engedéllyel házasságot kötő, 16. életévét betöltő személy egyébként a házasságkötéssel automatikusan nagykorúvá válik.)                                

A házasság érvénytelensége   

A házasságkötés elengedhetetlen feltételei hiányában a házasság érvényesen nem jöhet létre. Érvénytelen azonban a házasság, ha valamennyi feltétel fennállt, de a házasság megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben, hanem magánemberként járt el, illetve ha házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.

Fontos szabály, hogy a házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. Érvénytelenítési pert a házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt (anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben volt jelen, házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen) csak a házasságkötéstől számított hat hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet indítani, a házasság megszűnése azonban nem akadályozza a már megindított per folytatását.

Házasságkötés külföldön, házasságkötés külföldivel                              

A magyar jogszabályok értelmében a házasságkötéskor mindkét házasuló személynek joga van arra, hogy az anyanyelvét használja. Ha a házasuló vagy a tanú a magyar nyelvet nem beszéli, és az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulóknak kell gondoskodniuk. Nem lehet tolmács maga a házasuló és házasuló egyenes ági rokona.

Ha a házasfelek egyike külföldi állampolgár, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mind a magyar jog, mind a külföldi állampolgár államának joga szerint megvannak. A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire (anyakönyvvezető, együttes, személyes jelenlét, személyes nyilatkozat, tanúk) a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó. Magyarországon kötött házasság esetén a magyar jog az irányadó. A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

A házasságkötésre egyebekben a magyar szabályok irányadók. A külföldi által csatolandó okiratok jegyzékét az előzetes eljárás szabályainál leírtaknál megtalálható.

Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a területileg illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány kiadását a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérheti. Ha magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság állítja ki.

Ha mindkét házasuló magyar állampolgár, külföldön a magyar külképviseleti hatóság előtt is köthetnek házasságot, feltéve hogy a kormány a külképviseleti hatóságot erre felhatalmazta. Az ilyen házasságot Magyarországon kötöttnek kell tekinteni.                                                          

HÁZASSÁG ANYAKÖNYVEZÉSE


Az anyakönyv olyan hatósági nyilvántartás, amely az ellenkező bizonyításáig közhitelűen tanúsítja a benne feljegyzett adatokat, illetőleg azok változását.
A házasságkötés anyakönyvezésének célja, egyrészt a házassági feltételek vizsgálata, másrészt a házasságkötés tényének és az ebből adódó fontosabb adatoknak, adatváltozásoknak a közhitelű nyilvántartása.

Házasságkötés alaki kellékei

- A házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.

- A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik. (Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.)

- Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.

Ha a házasságkötést megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.


Okirat és személyes nyilatkozat

Az anyakönyvi és a házasságkötési eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani. Az idegen nyelvű okiratot az ügyfél hiteles magyar fordításban mutatja be. Okirat bemutatása helyett személyes nyilatkozat tehető, ha az okirat külföldről történő beszerzése akadályba ütközik.

Magyar állampolgár a személyi adatait személyazonosító igazolvánnyal, illetőleg hatósági bizonyítvánnyal bizonyítja. Azok, akik ilyennel nem rendelkezhetnek a szükséges adatokat anyakönyvi vagy más okirattal bizonyíthatják. Külföldön élő vagy onnan érkező magyar állampolgár a személyi adatait magyar útlevéllel igazolhatja.

Ha a bemutatott okirat adatainak helyessége iránt alapos kétség merül fel, az ügyfél anyakönyvi kivonat bemutatására kötelezhető. Ha a bemutatott okiratokban valamely adat eltér, az anyakönyvi eljárásban az anyakönyvi okirat adatai az irányadók.

A házasságkötési eljárásban az állampolgárságot vizsgálni kell. A külföldi állampolgárság külföldi útiokmánnyal vagy a Belügyminisztérium által kiállított igazolvánnyal, továbbá az idegen állam által kiállított állampolgársági okirattal igazolható.

A korábbi házasság megszűnését az anyakönyvvezető megállapíthatja: a házasuló személyes nyilatkozata; a volt házastárs halálát halotti, vagy a házastárs halálát utólagos bejegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, továbbá a volt házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halálának tényét megállapító jogerős bírósági határozat; a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását jogerős bírósági határozat, illetőleg az ezt tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat alapján. Az anyakönyvvezető az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát kéri, ha a magyar állampolgár házasságának felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását külföldi bíróság határozatával igazolja.


Bejelentése a névviselésről

Az anyakönyvvezető köteles a házasulókat a házasságkötést megelőzően tájékoztatni arról, hogy joguk van választani, milyen nevet kívánnak viselni a házasságkötés után. A házasság megkötéséig a korábbi nyilatkozatát megváltoztatható.

 

Nyilatkozat a menyasszony gyermekének apaságáról

Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri, jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén őt kell a gyermek apjának tekinteni. A vőlegény apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig tehet. A nyilatkozatot visszavonni nem lehet. Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a házasságot megkötik.

 

Megállapodás a gyermek családi nevéről

Ha a menyasszony bejelenti, hogy a házasságkötés után kizárólag a leánykori nevét kívánja viselni, a házasulók a házasságkötés előtt is megállapodhatnak arról, hogy a házasságból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét viselik. A megállapodást a házassági anyakönyv is tartalmazza. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodást legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvi bejegyzése során lehet az anyakönyvvezetőnek bejelenteni.
Ha a gyermek születése anyakönyvi bejegyzésének időpontjában az egyik szülő nem él, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a szülői felügyeletet annak megszüntetése vagy szünetelése folytán nem gyakorolhatja, egyedül a másik szülő határozhatja meg, hogy a gyermek melyik szülő családi nevét viselje.
Házasságkötésnél való közreműködés megtagadása

Házassági akadályt bárki bejelenthet.

Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:

a közreműködésre nem illetékes;

az eljárásból ki van zárva;

a házasságkötésnek törvényes akadálya van;

a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták;

a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be;

a bíróság valamelyik házasulót, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a házasuló a házasságkötés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen;

a házasulók a házasságkötés után viselni kívánt névrőll nem nyilatkoztak;

a házasságkötésre előírt várakozási határidő még nem telt el, illetőleg a házasulók e határidő alól felmentést nem kaptak.
Az anyakönyvvezető a házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetén sem adhat felmentést házassági akadály alól.

 

Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez

Az a magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan személy, aki külföldön kíván házasságot kötni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadását a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kérheti.
A kérelemhez csatolni kell a külföldön lakó és tartózkodó házasulónak az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságának legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a családi és utónevet, a születés helyét és idejét, a családi állapotot, a szülők családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és állampolgársága is megállapítható belőle. A tanusítványt a közigazgatási hivatal vezetője adja ki.

Házasságkötésről még

A házasságkötés nyilvános és ünnepélyes. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a házasulók ezt kérik, vagy ha a házasuló állapota közeli halállal fenyeget.
Házassági tanú lehet minden nagykorú és cselekvőképes személy. A házassági tanúkról és tolmácsról a házasulók gondoskodnak.

Az anyakönyvvezető az önkormányzat dolgozóinak hivatali munkaidején túl is közreműködik a házasságkötésnél. Ha a házasulók valamelyikének állapota közeli halállal fenyeget, az anyakönyvvezető bármely időpontban közreműködik a házasságkötésnél.

A helyi önkormányzat gondoskodik a házasságkötésre alkalmas helyiségről. Köröstarcsa Község Önkormányzatának házasságkötő terme a Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár nagyterme.

 

A házasságkötésen és egyéb családi esemény társadalmi megünneplésén

  • (1) hivatali munkaidőn belül ingyenes alapszolgáltatás házasságkötésnél - az anyakönyvvezető hivatalos helységben, jogszabályban rögzített hivatalos szöveg és eljárásban való közreműködése - melynél résztvevők a házasulók, a tanuk, tolmács és az anyakönyvvezető.
  • (2) Amennyiben nem az (1) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatás igénybevételéről van szó, a szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni.

3. §

 

  • (1) Az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül történő házasságkötésért a házasulók az e rendeletben meghatározott díjat kötelesek fizetni, kivéve, ha a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötésre rendkívüli körülmény miatt kerül sor.
  • (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendkívüli körülménynek minősül különösen, ha valamelyik házasuló súlyos mozgáskorlátozottsága, egészségi állapota, kora miatt különös erőfeszítés lenne számára az anyakönyvvezető hivatalos helyiségében való megjelenés.

 

4. §

 

A házasságkötések és egyéb családi események szolgáltatási díjai

Szolgáltatás megnevezése

•·       Díj + ÁFA

 

a.) A nagyterem igénybevétele

10.000.- Ft

b.) A nagyterem felének igénybevétele

5.000.- Ft

c.) Anyakönyvvezető ünnepi beszéde

5.000.- Ft

d.) Gépi zene és hangosítás a terembérleten felül

3.000.- Ft

e.) Az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül történő házasságkötésen való közreműködése ünnepi beszéddel együtt

30.000.- Ft

f.) Az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül a szabadban megrendezendő ünnepség esetén a művelődési ház készenléti díja

5.000.- Ft

 

 

5. §

 

•(1)    A szolgáltatási díjak nem tartalmaznak teremdíszítést, pezsgő, illetve gyertyaköltséget, asztaldíszt, versmondást. Arról az igénylőnek kell gondoskodni.

  • (2) A hivatalos helyiségen kívül megtartandó szolgáltatási díjak nem tartalmaznak az hangosítást, zeneszolgáltatást, eszközhasználatot.
  • (3) A hivatalos helyiségen kívül megtartandó eseményekhez a szükséges eszközök biztosítása - anyakönyv aláíráshoz megfelelő asztal, pezsgőfogyasztás kellékei, szükség szerint székek - az igénylő feladata.

 

6. §

 

A szolgáltatási díjat a Polgármesteri Hivatal pénztárába kell megfizetni, a családi ünnepség napjának pontosítása időpontjában.

  • (1) Amennyiben a rendezvény elmarad és azt az ünnepség előtt 5 nappal korábban bejelentik, a szolgáltatási díjat a hivatal visszafizeti.
  • (2) A szolgáltatási díj a Polgármesteri Hivatal bevétele 4. § c.) és e.) pontjainál
  • (3) A Szabó Károly Művelődési Ház bevétele a 4. § a.), b.), d.), és f.) pontjainál.



Házassági anyakönyv

A házassági anyakönyv nyilvántartja:

- a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap);
- a férj, valamint a feleség családi és utónevét, születési helyét, személyi azonosítóját, a házasságkötést megelőző családi állapotát, lakóhelyét, a házasulók szüleinek családi és utónevét;
- a feleség és a férj házassági nevét
- a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető családi és utónevét;
- a házassági tanúk és a tolmács családi és utónevét;
- a megállapodást a születendő gyermekek családi nevére;
- a férj, illetőleg a feleség külföldi állampolgárságát.

Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:

- a férj, illetőleg a feleség családi és utónevének, személyi azonosítójának megváltozását;
- a házasság megszűnését, illetőleg érvénytelenné nyilvánítását;
- a külföldi állampolgárság megszűnését;
- a megállapodást a születendő gyermekek családi nevéről.


Kapcsolódó dokumentumok:
Házasságkötés - az eredeti formátumú szöveg

Helyi iparűzési adó:

Ügyintéző: Csikós Ibolya

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

 

Helyi iparűzési adó:

- Az adó tárgya: Köröstarcsa illetékességi területén végzett, nyereség-, jövedelemszerzésre irányuló állandó vagy ideiglenes vállalkozási tevékenység.
- Az adó alanya a vállalkozó.
Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából végző:
- egyéni vállalkozó,
- őstermelő, ha az éves bevétele a 600.000.-Ft-ot meghaladja,
- a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
- egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
- Iparűzési adó típusai:
- állandó jellegű iparűzési adó,
- ideiglenes jellegű iparűzési adó.

11/1998.(VI.18.) számú önkormányzati rendelete

 

Köröstarcsa Község Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (R) 1.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

/1/ Köröstarcsa Község Képviselő-testülete határozatlan időre a helyi iparűzési adó bevezetését rendeli el.

/2/ A rendelet hatálya kiterjed Köröstarcsa község közigazgatási területének egészére.

Adókötelezettség, az adó alanya

2. §

/1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység)

/2/ Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy az adóalany állandó vagy ideiglenes adóköteles tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén vagy azon kívül végzi.

/3/ Adóköteles iparűzési tevékenység:

A vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

/4/ Az adó alanya a vállalkozó.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

3. §

/1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

/2/ Az. önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az. adó alapja

4. §

/1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott árúk beszerzési értékével és az alvállalkozó teljesítés értékével, valamint

a, 1998. évben az anyagköltség 33%-ával

b, 1999. évben az anyagköltség 66%-ával

c, 2000. évtől az anyagköltséggel.

/2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell megosztania.

Az. adó mértéke

5. §

/1/ Az. adó éves mértéke az adóalap 2 %-a.

/2/ Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 500.- Ft. Építőipari tevékenység esetében naptári naponként 5.000.- Ft.

Adómentesség

6. §

Mentességben részesül azon vállalkozó, akinek vállalkozási szintű adóalapja a 2,5 millió forintot az adóévben nem éri el.

Adókedvezmény

7. §

2007. december 31-én hatályát veszti

Adókedvezmény illeti meg a helyi iparűzési adóból azt a vállalkozót, aki főfoglalkozásban alkalmaz olyan munkavállalót, aki a foglalkoztatást közvetlenül megelőzően rendszeres szociális segélyben részesülő munkanélküli ellátást, illetve jövedelempótló támogatást kapott.

A fizetendő éves adó alkalmazottanként 2.000 Ft-tal csökkenthető a foglalkoztatás első évében.

Az. adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

8. §

/1/ A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

/2/ Az adóelőleg összege 1999 évben az adóévre bejelentett várható adó összege a további években

a, az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg,

b, az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege.

/3/ Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adó évre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

/4/ A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adó évre várható adójáró1 bejelentést kell tennie az ad6hatósághoz.

/5/ Az. adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

/6/ Az. adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a, b, pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

/7/ A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig fizet.

/8/ A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget - az egyszeres könyvvezetése kötelezett kivételével - a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

/9/ Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.

/10/ A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

/11/ Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100.- forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

Az adó mérséklése

9. §

hatályát veszti

Záró rendelkezések

10. §

  • (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

/2/ E rendelet a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel 1998. július l-jén lép hatályba.

/3/ A rendelet 5. § (1), (2) bekezdése.6. § (1) b, pontja 2000. január 1-jén lép hatályba.

A befizetés módja: Átutalással az 11733003- 15345314-03540000 számú számlaszámra, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.


Kapcsolódó dokumentumok:
iparuzesiado_bejelentkezesilap.pdf
Ideiglenes_iparuzesi_adobevallas.pdf
adoeloleg_kiegeszites_dec20.pdf
adobevallas_allando.pdf

Kereskedelmi tevékenység bejelentésével, engedélyezésével összefüggő eljárások:

Ügyintéző: Tóth Istvánné

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

Kereskedelmi tevékenység bejelentésével, engedélyezésével összefüggő eljárások:

A bejelentés alapján gyakorolható egyes kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vétele, igazolás kiadása illetve megszüntetés esetén a nyilvántartásból való törlése, igazolás visszavonása.
Kizárólag üzletben forgalmazható termékek esetén működési engedély kiadása, módosítás, megszüntetés nyilvántartásba vétele, működési engedély visszavonása, nyilvántartásból törlése.

Fizetendő illetékek: működési engedély kiadása: 10.000.-Ft illeték, (a termékkörtől függően, az eljárásban résztvevő szakhatóságoknak megfizetendő díjat is itt kell megfizetni, csekk az ügyintézőtől kérhető)
módosítás 3.000.-Ft illeték, a megszüntetés illetékmentes.
Bejelentés köteles tevékenység 2.200.-Ft illeték, módosítás, megszüntetés illetékmentes.
Az illetéket illetékbélyegben kell leróni.

Az ügyintézés jogszabályban meghatározott határideje: Működési engedély esetén: a kérelem beérkezésének napjától számított 22 munkanap. Bejelentés köteles tevékenység esetén: a tevékenység azonnal megkezdhető, igazolás kiadása 5 munkanapon, nyilvántartásba vétel 10 munkanapon belül.

Szükséges iratok:
Működési engedély kiadása, illetve bejelentés köteles tevékenység esetén a beadványhoz csatolni kell:

  • nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
  • haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
  • közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.
  • vásárlók könyve, hitelesítés céljából.

Működési engedély, illetve bejelentés köteles tevékenység megszűnése esetén a beadványhoz csatolni kell a megszűnt üzlet működési engedélyét, illetve a bejelentésről szóló igazolást.

Alkalmazott jogszabályok:

  • 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről.
  • 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
  • 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól.
  • 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól.
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  • 2004. évi CXL. tv.(Ket) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Kapcsolódó dokumentumok:
bejelentes_bejelenteskoteles_tevekenysegrol.doc
kerelem_mukodesi_engedely_kiadasahoz.doc
kerelem_mukodesi_engedely_modositasahoz.doc
kitoltesi_segedlet.doc
uzlet_megszuntetesenek_bejelentese.doc

Köztemetés

Ügyintéző: Gyaraki Ibolya

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

Köztemetés

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

  • a. nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
  • b. az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

  • a. a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
  • b. az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

A halálesetről való tudomásszerzést követően az eljáró szerv megvizsgálja, hogy van-e, illetőleg fellelhető-e az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy [1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bek.].


Lakcímbejelentés

Ügyintéző: Tóth Istvánné

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

 

Lakcímbejelentés

A Mezőberényi Okmányirodában és a járási ühysegédnél is intézhető a lakcímbejelentés.

A Mezőberényi Okmányiroda ügyfélfogadása:

Hétfő: 08.00-12.00 13.00-17.00
Kedd: 08.00-12.00
Szerda: 08.00-12.00 13.00-16.00
Csütörtök: szünetel
Péntek: 08.00-12.00

Köröstarcsai Polgármesteri Hivatalban a járási ügysegédnél:

Csütörtök: 08.00-16.00

A lakcímjelentő lapot minden, a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárnak, bevándorolt és menekültként elismert személynek ki kell töltenie

  • a lakóhelyére vagy tartózkodási helyére történő bejelentkezéskor,
  • lakcímének változásakor, megszűnésekor,
  • külföldi letelepedés szándékával külföldre távozás esetén,
  • továbbá a tartózkodási hely megújításakor,
  • valamint a három hónapon túli külföldre távozáskor vagy az onnan történt visszatéréskor.

A külföldön élő magyar állampolgárnak akkor kell kitöltenie a lakcímjelentő lapot, ha Magyarországon tartózkodási helyet kíván létesíteni és kérésére őt a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal külföldön élő magyar állampolgárként már nyilvántartásba vette.

A lakcímjelentő lapot egy példányban kell kiállítani.

Két külön lapot kell kitölteni akkor, ha a lakó és a tartózkodási hely egyidőben változik meg. (pl.: lakóhely létesítése, tartózkodási hely megszüntetése).

A lap mindkét szelvényét nyomtatott nagy betűkkel - tollal vagy írógéppel - kék vagy fekete színnel kell kitölteni. A „kitöltés indoka" rovatnál a megfelelő sor előtt kockába „x"-et téve kell e kitöltőnek a lap kiállítási okát megjelölnie.

A személyes adatokat, valamint a lap „Eddigi lakcíme" rovatát a személyazonosító igazolványban vagy személyazonosításra alkalmas más okmányban, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványban, illetőleg az ezzel egy tekintet alá eső - 2000. január 01. előtt kiállított - személyi azonosítóról szóló hatósági igazolványban (hatósági bizonyítványban, személyi lapban) foglalt adatoknak megfelelően kell kiállítani, és a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek saját kezűleg aláírni. A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

Az „Eddigi lakcíme" rovatot értelemszerűen csak akkor kell kitölteni, ha lakó- vagy tartózkodási hely megváltozásnak bejelentésére kerül sor.

Az „Új lakcíme" rovatot nem kell kitölteni a lakó- vagy tartózkodási hely megszűnésekor.

A „Közterület jelleg" rovat kitöltésénél az út, utca, tér, köz szavak közül a megfelelőt elegendő aláhúzni, ha a közterület jellege ettől eltérő, azt az „Egyéb" szó után kell beírni. (Például: körút, fasor, dűlő, útja, tanya, stb.)

Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan polgárnak a lap „Új lakcíme" rovatába azt a települést (fővárosi kerületet) kell beírnia, ahol ő szokásosan megtalálható; a közterületnév, házszám, épület stb. rovatokat üresen kell hagyni.

Ideiglenes külföldön tartózkodás vagy az onnan történő visszatérés bejelentése esetén sem az „Eddigi lakcíme" sem az „Új lakcíme" rovatot nem kell kitöltenie, e tényt csupán a „Kitöltés indoka" rovatban aláhúzással kell jelölni.

Minden lapot a szállásadóval is alá kell íratni!

A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek a lapon a szállásadó aláírása rovatba az aláírás mellett a „tulajdonos", „bérlő", „haszonélvező" kifejezések közül a megfelelőt kell beírnia.

Saját tulajdonú ingatlan esetén a tulajdonjogot adásvételi szerződéssel vagy földhivatali tulajdoni lappal kell igazolni.

Lehetőség van 14 éven aluliak lakcímigazolványán a törvényes képviselő(k) adatainak és telefonszámának feltüntetésére:

  • újszülött esetében a születés anyakönyvezésével egy időben indul az eljárás
  • önálló kérelemként kizárólag a lakcím szerint illetékes Okmányirodában indul az eljárás
  • illetékmentes

Magánszemélyek kommunális adója:

Ügyintéző: Csikós Ibolya

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

 

Magánszemélyek kommunális adója:

4/1996(IV.16.) számú helyi adórendelete.

A helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény l. §. (l) bekezdésének felhatalmazása alapján a Köröstarcsa Község Önkormányzati Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:

l. §

Az önkormányzat illetékességi területén bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját határozatlan időre.

2. §

 

Adókötelezettség

Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat belterületén:

- lakás, valamint nem lakás céljára szolgáló építmény (továbbiakban építmény) tulajdonosa

- beépítetlen belterületi telek (továbbiakban: telek) tulajdonosa

- aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

3. §

Az adó alanya

 

  • (1) Az alanya az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén a naptári év első napján építmény, illetve telek tulajdonosa, továbbá az, aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

  • (2) Ha az építményt vagy telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adóalanya a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy.

  • (3) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok és az adókötelezettség bevallására szolgáló nyomtatványt - jogosultságuk mértékéig - külön-külön töltik ki.

  • (4) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

4. §

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

 

(1) Adókötelezettség kezdő időpontja:

a, Építmény esetén - használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napja

- az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napja.

b, Telek esetén

- külterületi földrészlet belterületté való átminősítését követő év első napja

- építési tilalom feloldását követő év első napja.

c, Lakás bérleti jogával rendelkezők esetében a bérlet jogviszony létrejöttét követő év első napja.

(2) Adókötelezettség megszűnése:

a, Építmény esetén - az építmény megszűnése évének utolsó napja

- az építmény első félévben történő megszűnése eset a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

b, Telek esetén

- belterületi földrészlet külterületté történő átminősítése, illetve beépítés esetén a beépítés évének 1 napja

- építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg.

c, Lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

5. §

Adóbeszámítás

(1) Ha a magánszemély az önkormányzat területén kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, akkor a saját beruházás számlával igazolt ellenértéke a beruházás befejezésének évében, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a befizetés évében levonható az önkormányzat által megállapított, az adott évben esedékessé vált helyi adóból.

(2) Ha a helyi adó éves összege nem éri el az /1/. bekezdés szerint levonható összeget, a levonási jog a megnyíltát követő négy naptári évben esedékes helyi adóval szemben érvényesíthető.

(3) Mentes az adóalanynak a lakás tulajdonával azonos helyrajzi számon levő nem lakás céljára szolgáló - egyébként adóköteles - építménye. Kivéve, ha az ilyen nem lakás céljára szolgáló építmény bérbeadás útján van hasznosítva.

6. §

Az adó mértéke

Az adóköteles építmény, telek, bérlemény után a kommunális adó évi összege 5.000.- Ft/év.

7. §

Az adó megállapítása és az adó megfizetése

 

(1) A magánszemély bevallás benyújtásával jelenti be kommunális adókötelezettségét.

(2) Magánszemély adóbevallását az adókötelezettség keletkezését (megváltozását) követő 15.napon belül - általában az adóévet követő január 15-ig nyújthatja be.

(3) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határozatot hoz.

(4) Az adót félévenként két egyenlő részletben március 15-ig és szeptember 15-ig kell megfizetni.

(5) Az önkormányzati adóhatóság által határozattal utólag megállapított adót határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

8. §

Adókedvezmény

(1) 50%-os adókedvezményben részesül az a nyugdíjas személy, aki a mindenkori nyugdíjminimumot meg nem haladó jövedelemmel rendelkezik, és a lakóházában egyedül él.

(2) 50%-os adókedvezményben részesül a rendszeres szociális segélyben részesülő személy.

(3) hatályon kívül

(4) hatályon kívül

II.

Záró rendelkezések

 

9. §

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat a kommunális adót a pénzeszközeiből vagy részben azok felhasználásával megvalósuló infrastruktúra fejlesztésre, kommunális beruházások megépítésére, környezetvédelmi célok megvalósítására (kommunális szolgáltatások) és önkormányzati közszolgáltatások ellátására használhatja fel.

(3) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1996. .július l-től kell alkalmazni.

A befizetés módja: Átutalással az 11733003- 15345314-02820000 számú számlaszámra, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken


Kapcsolódó dokumentumok:
kommunalisado_bevallas.pdf
kommunalisado_torles.pdf
Az eredeti szöveg

Méhtartás

Ügyintéző: Tóth Istvánné

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

.

Méhtartás

.

A méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

Ide vonatkozó jogszabály: 70/2003.(VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről


 


A talajterhelési díjról: 10/2004.(VI.28.) önkormányzati rendelete

Ügyintéző: Csikós Ibolya

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

 

A talajterhelési díjról:

10/2004.(VI.28.) önkormányzati rendelete

Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktdt.) 21. § (2) bekezdésében, valamint 26. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. §

E rendelet hatálya Köröstarcsa Község Önkormányzata közigazgatási területén helyi vízgazdálkodási hatósági engedély alapján szennyvízelhelyezést alkalmazókra (továbbiakban: kibocsátó) terjed ki, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötöttek rá.

Adatszolgáltatási és eljárási szabályok

2. §

  • (1) A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig Köröstarcsa Község Önkormányzata Jegyzőjéhez, mint önkormányzati adóhatósághoz (továbbiakban: adóhatóság) tesz bevallást.

  • (2) A települési szennyvíz-csatornamű üzemeltetője az adóhatóság részére a kibocsátó azonosítása és ellenőrzése érdekében adatokat szolgáltatja:
    a) tárgyévet követő év március 31. napjáig a kibocsátók tárgyévi vízfogyasztásáról, korrigálva a
    locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében
    leszivárgott vízmennyiséggel
    b) negyedévet követő hónap 5. napjáig a kibocsátók köréről.

  • (3) A talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására, a bevallások ellenőrzésére használhatja fel az önkormányzati adóhatóság.

  • (4) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátókról, valamint a talajterhelési díj fizetésére vonatkozó díjkedvezményben részesülő személyekről az adóhatóság vezet nyilvántartást.

  • (5) Az adóhatóság a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját a Ktdt. 25. §-ában meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg.

  • (6) A Ktdt. 18. §-a alapján a talajterhelési díjat az önkormányzati adóhatóság által megjelölt számla javára kell befizetni. Az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeget a befizetést követő hónap 10. napjáig a települési környezetvédelmi alap javára át kell utalni.

  • (7) A rendeletben biztosított díjkedvezmény vagy díjmentességek iránti kérelmet a tárgyévet követő év február 28. napjáig, a jegyzőhöz lehet benyújtani, aki a kérelemről határozattal dönt.

Díjkedvezmény

3. §

  • (1) Különös méltánylást érdemlő esetben a kibocsátó kérelmére a tárgyévben a talajterhelési díj megfizetésére 50 %-os díjkedvezmény állapítható meg az alábbi feltételek fennállásakor:
    a) családban élő estén az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj
    mindenkori legkisebb összegét (továbbiakban: nyugdíjminimum)
    b) egyedülálló estén a nyugdíjminimum 150 %-át.

  • (2) Különös méltánylást érdemlő eset: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése.

Díjmentesség

4. §

A kibocsátó kérelmére a talajterhelési díj megfizetése alól mentes az egyedülálló 70 év feletti kibocsátó.

Értelmező rendelkezések

5. §

Kibocsátó: Az 1995. évi LIII. törvény 2. § (2) bekezdésére és a Ktdt. 2. §-ára figyelemmel minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvíz-elhelyezést alkalmaz.

Műszakilag rendelkezésre álló közcsatorna: amely lehetővé teszi - műszaki kialakításánál, elhelyezkedésénél fogva a rácsatlakozást.

jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint.

család: egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók.

egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek.

A befizetés módja: Átutalással az 11733003- 15345314-03920000 számú számlaszámra, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.

 


 


Kapcsolódó dokumentumok:
talajterheles_marc31.pdf
talajterheles_2011.pdf

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója

 

Ügyintéző: Csikós Ibolya

Tel.szám: 0666-480-211

E-mail: onkormanyzat@korostarcsa.hu

 

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója

- Az adó tárgya: Köröstarcsa közigazgatási területén lévő termőföld bérbeadása
- Az adó alanya: Az a magánszemély, aki a bérbe adott termőföld tulajdonosa, vagyoni értékű jog jogosultja.
- Az adó alapja: A termőföld bérbeadásból származó bevétel egésze, ide értve a földjáradékot is.
- Az adó mértéke: Az éves bevétel 25%-a.
- Mentesség: Mentes az adó alól a bevétel, ha a bérbeadásról szóló szerződés az 5 (öt) évet eléri. Ebben az esetben adót nem kell fizetni, és bevallást sem kell teljesíteni.
- Bevallás határideje:
- Magánszemély esetében a jövedelem megszerzését követő év március 20.
- Kifizető esetében az adólevonás évét követő év február 15.
- Befizetési határidők:
- Magánszemély esetében a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig.
- Kifizető esetében a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
- A befizetés módja: Átutalással az 11733003- 15345314-08660000 számú termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója beszedési beszedési számlára, vagy az adóosztályon beszerezhető csekken.
- Az eljárás jogi alapjai:
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
- Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. Törvény

 


 


Kapcsolódó dokumentumok:
bevallas_termofold_berbeadas_maganszemely.doc
bevallas_termofold_berbeadas_kifizeto.doc
adatlap_termofold_berbeadas.doc

  Következő