Vissza a főoldalra






ketosz logo


Felhasználónév:
Jelszó:



Testvértelepülésünk Orom község a Vajdaságban

Orom Helyi közösség Vajdaságban, északkelet Bácskában, Kanizsa község délnyugati részén terül el mintegy 6500 hektár földterületen.Magyarlakta település mintegy 2300 lakossal. Koordinátái 45° 59' földrajzi szélesség és 19° 50' keleti földrajzi hosszúság.

   

OROM

 

 

Orom Helyi Közösség Vajdaságban, észak-kelet Bácskában, Kanizsa község délnyugati részén terül el mintegy 6.500 hektár földterületen. Magyarlakta település mintegy 2300 lakossal. Koordinátái 45° 59' földrajzi szélesség és 19° 50' keleti földrajzi hosszúság. Tengerszint feletti magasság 107-110 m. Földrajzi helyzete kedvező, mivel áthalad rajta a Szabadka - Zentai vasútvonal, valamint aszfaltút köti össze Szabadkával (19 km), Kanizsával (21 km), Zentával (23 km), az újonnan épült autópályával (15 km). A település elnevezése akkor kezdett gyorsan terjedni a köztudatban, amikor 1889-ben felépült a vasútállomás, és ez is az Orom nevet kapta.

1892-93-ban a vasútállomástól keletre (a csantavéri országút mentén) felépült az első iskola és még ugyanebben az évben nagyobb lendületet kapott a tanya-csoportok építése az iskola környékén. Bár a vasútállomás körül is megkezdődött a tanyavilág koncentrálódása, Orom és Völgyes még hosszú ideig nem fejlődtek ki zárt, falusi jellegű településekké, hanem továbbra is szétszórt települések maradtak hatalmas beépítetlen területekkel, ahol az egyes parasztgazdaságok távol estek egymástól.
Orom és környéke első telepesei túlnyomórészt magyarok voltak, akik Felső-Magyarországról és Szeged környékéről települtek ide. Közigazgatásilag Orom csak 1948. január 1-jén vált önállóvá Orom, Völgyes és Újfalu településekkel. Jelenleg Oromon a kanizsai közigazgatási szervekhez tartozó Helyi Iroda működik, a Helyi Közösség pedig bizonyos mértékű autonómiát élvez a törvények által megszabott hatáskörén belül.

VÖLGYES

 

        Völgyes van legmesszebb Kanizsától, a község székhelyétől. Ezen a helyen már a múlt században sűrű tanyarendszer alakult ki, a későbbiek folyamán elkészült a vasút, illetve a kis megállóhely, majd az elemi iskola és a csárda. Önálló településként 1948-tól szerepel. A mezőgazdálkodásra kiválóan megfelelnek a természeti adottságok, amelynek gépesítettsége is igen magas fokú.

ÚJFALU

 

     Újfalu (vagy Csillagfalu), a neve is erre vall - a község legfiatalabb települése. A valamikori nagybirtokok (a Baták, Sótiak, Dukaiak tanyái) területén alakult ki. Ezek örökében földműves-szövetkezet alakult meg, később mezőgazdasági birtok. A birtok szomszédságában épült ki a település amelyet eredetileg csillag formájúra kezdtek el építeni, lakosai az ott dolgozókból és boszniai telepesekből kerültek ki.

A közösség életének fontosabb eseményei:

            1889. november 14-én vidékünket átszelő Szabadka - Zenta vasúton a hivatalosan megindult a közlekedés. A vasút mellett Orom és Völgyes néven vasútállomás épült melyek köré csoportosulni kezdett a tanyavilág.

            1893-ban felépült az oromi iskola majd utána tanyai iskolák is létesültek ( Ostorkai,  Fehér úti, Bicskei úti, Bugyi úti).

            Századunk első felében Völgyes vezető szerepet játszott úgy gazdasági, mint kulturális szinten. Ezt kedvező fekvésének, heti piacainak és boltjainak köszönhette.

            1948 január 1-jén Orom közigazgatásilag önállóvá vált, de mint települési központ, csak az ötvenes években kezdett gyors ütemben fejlődni.

            1947-1948-ban megalakult a Csillagfalu, mai nevén Újfalu és ebben az évben az Udarnik mezőgazdasági birtok. A falut orosz támogatással társadalmi munkával kezdték tovább építeni, azonban az ismert történelmi események miatt a támogatás megszűnésével azt nem tudták befejezni. ( 3 ágú csillag épült csak ki ).

            1952-ben épült fel a Szövetkezeti Otthon.

            1954-ben felépült a Helyi közösség épülete melyben helyet kapott a posta is.

            1956-ban felépült az egészségház.

            1957-ben felépült a tűzoltóotthon ( a torony 1965-ben )

1958-ban kezdik építeni az első társadalmi lakásokat. Ezt követően megkezdődtek a magánépítkezések is.

            1962-ben önerőből kiépült a magasfeszültségű villanyhálózat Oromig.

1966-ban a villanyáram eljut Völgyesig, majd ezt  követően megkezdődik a tanyavilág villamosítása is.

            1967-ben önerőből kiépült a vízhálózat valamint az oromi óvoda.

            1968-ban Völgyesen felépült az iskola.

            1972-ben a hívők adakozásával felépült az oromi templom.

            1975-ben felépült a szárító, melyet az itteni vállalatok pénzeltek.

1976-ban gépjavító műhelyt építettek a vállalatok részére, valamint benzinkutat kapott a falu,

            1979-ben felépült az oromi iskola.

            1986-ban a Helyi Közösség fürdőmedencét épített.

            1987-ben kiépült a piactér

            1999-ben sor került az oromi óvoda kibővítésére,

  • - Testvér-települési kapcsolat jött létre a magyarországi Köröstarcsa településsel,
  • - a Nikola Tesla utca aszfaltburkolatot kapott

2001-ben létrejött a Telekunyhó

            2002-ben sor került a temető kibővítésére és az épület renoválására

  • - felújítottuk a völgyesi kultúrotthont
  • - befejeződött a templomtorony építése, melyhez a HK is hozzájárult,
  • - sor került az iskola meszelésére valamint a tornaterem felújítására

            2004-ben lélekharangot állítottunk fel a temetőben,

            2007-Nagy út kiszélesítése

                   - megkezdődött az oromi kultúrotthon felújítása