.
|
- Ősszel az utak mentén lévő fák levelei elszigetelik az úttesttől a gumiabroncsokat – így a tapadás csökken. A nedves falevelek különösen veszélyesek mert alóluk a víz nehezebben szárad fel – az úttest csúszós marad hiába látszik száraznak.
- Esőben a látótávolság csökken. A levegő kevésbé átlátható az esőcseppek és a páratartalom miatt. A járművek körvonalai elmosódnak és a valóságosnál távolabbinak látszanak. A közeledő járművek távolságát sokan túl-, a sebességüket pedig alulbecsülik.
- Nagyobb esőzések során a rossz vízelvezetésű utakon megáll a víz, melynek a mélységét nem lehet megállapítani. Az ilyen helyeken a „relatív” nagy sebességgel közlekedő jármű kereke és az úttest közti tapadás szintén csökken, esetenként megszűnik ami a jármű kormányozhatatlanságához vezethet.
- Egyes utakon számítani kell arra, hogy az esővel együtt megjelenhet – az állati erővel vont járművek, vontatók által – a földutakról felhordott sár, melyen a gépjárművezető könnyen megcsúszhat.
- Az őszi-téli időszakban nagyobb gondot kell fordítani a járművek műszaki állapotára. Át kell vizsgálni a fékberendezéseket, a gumiabroncsok, a világító és jelző berendezéseket, ablaktörlőt, ablakmosót, az utastér fűtő és páramentesítő berendezéseit. Téli gumiabroncs használata + 7 fok alatt javasolt, melynek összetétele lágyabb, és mintázatánál fogva megfelelő tapadást biztosít.
- Téli időszakban hidakon, felüljárókon és erdősávval védett útszakaszokon fokozottabban számolni kel az úttest eljegesedésére. Hirtelen fellépő oldalszélre is számítanunk kell az említett helyeken, valamint nagy tömegű járművek melletti elhaladáskor ugyanis a hirtelen fellépő oldalszél és annak megszűnése balesethez vezethet.
- Aki a fentiekben említett megváltozott útviszonyok miatt kényszerül az útpadkára, soha nem szabad a gépkocsit hirtelen visszakormányozni az úttestre mert a jármű kifordulhat, áttérhet a menetirány szerinti baloldalba, és az ott közlekedőkkel ütközhet, illetve árokba borulhat és fának is ütközhet.
- Az autó stabilitása megváltozik ha jeges útfelületre fut rá. Ebben az esetben minden hirtelen mozdulat a kormányon, féken vagy a gázon tragédiához vezethet. A jármű sebességét gázelvétellel és motorfékkel csökkentsük.
- 2 -
Kerékpárosokra vonatkozóan:
Mostanában sokat emlegetjük a „látni és látszani” szókapcsolatot. Baleseti elemzések igazolják, hogy a legtöbb halálos kerékpáros baleset abból adódik, hogy a kerékpáron nem volt világítás, a kerékpáros nem volt látható! A gyalogoselütéseknél is hasonló a helyzet, a gyalogos „beleolvadt” környezetébe. A fényvisszaverős dzseki, fényvisszaverő karszalag, matrica láthatóvá tesz, megvédhet. Lakott területen kívül mind a kerékpárosoknak, mind a gyalogosoknak éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő ruházatot kell viselni. A fényvisszaverő anyagok és prizmák nem helyettesíthetik a világítást, de növelik a láthatóságot, és ezzel a biztonságot. Egy fényvisszaverő prizmát már 100 - 200 méterről észre lehet venni. A fényvisszaverő eszközök és megfelelő öltözék viselete, valamint a jól működő világítás esetén a gyalogosok és a kerékpárosok sötétben is jól láthatóvá válnak.
A biztonságos kerékpározáshoz a KRESZ ismerete mellett hozzátartozik a gyakorlat és a járművek megfelelő felszerelése, műszaki állapota is. Elindulás előtt ellenőrizni kell a kerékpár felszereléseit:
Ebben az időszakban fokozottan kell figyelni az oldalszélre is, hiszen a kerékpár könnyen felborul, ha egy nagy sebességű gépjármű elhalad mellette. Sok baleset oka a szabálytalan kanyarodás, ezért lényeges, hogy a művelet megkezdése előtt a kerékpáros mindig nézzen hátra, és ne feledkezzen meg az irányjelzésről sem.
Talán az őszi-téli időjárási és útviszonyok között történő közlekedés során van leginkább szükség a másik közlekedő partnerrel szemben tanúsított előzékenységre, és toleranciára.
Balesetmentes közlekedést kíván a Békés Városi Baleset-megelőzési Bizottság, valamint a Békési Rendőrkapitányság.
|